Kefekötő

(elfeledett, régi szakmák nyomában)
Budapest, Kresz Géza utca 8-10.

 

Készítenek esztergával két egymásra helyezhető fa alapot, aminek a kefeszőr oldali részét kilyukasztják, annyi lyukkal amennyit elbír az anyag, majd egy kicsi szöggel összeütik, hogy ne veszítsék el egymást.

Lakkréteg kerül a faalapra és mehet bele a szőr. A szőr, amit használnak leggyakrabban lószőr, de mókus- és menyétszőr is kerülhet a kefébe. Egyenlő méretre vágják a szőröket, összekötegelve tárolják.

Különböző vastagágú drótot használnak a szőrök rögzítéséhez. A technika lényege az, hogy a drótot átfűzve a lyukon hurkot készít és a félbehajtott szőrt belefogatja ebbe a dróthurokba, amit végül behúz a faalap lyukhoz. Így halad végig sorban a lyukakon. A szőr felőli oldalról kisebb szögekkel rászögelik a hátlapját. A végén egyenesre vágják a késsel.